Vagy, aki vagy

Vagy, aki vagy

Vagy, aki vagy. Láthatatlan.
Szikra vagy a kelő Napban,
hideg fényed oly vakító,
ott vagy, tudom, és ez így jó.

Vagy, aki vagy. Láthatatlan.
Szellő vagy egy zárt palackban,
ha kell, hűsítsz nyármelegben,
hajat kócolsz, szoknya lebben.

Vagy, aki vagy. Láthatatlan.
Dallam vagy egy régi lantban,
s ha húrjain játszik a szél,
szavak nélkül nékem mesél.

Vagy, aki vagy. Láthatatlan.
Mint gyümölcsben, hogyha mag van,
csírát, rügyet, ha bontogat
a csonthéjban a gondolat.

Vagy, aki vagy. Láthatatlan.
Felismerlek önmagamban,
s bizonytalanságom éget,
ez a kezdet, vagy a végzet?