Törmelékeim alatt
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Nagy Antal Róbert
Versek
Törmelékeim alatt
A csak téged látásom hídját
nem tartják már pillantásaid
lelkemben feszülő pillanat-pillérei.
A hidak nagy robajjal omlanak össze.
Hiába nézünk másra,
hiába néznek ránk:
sokáig nem látunk a rengeteg portól.
Csak azokra figyelek,
csak azokkal barátkozom,
akik lázasan kutatnak törmelékeim alatt.