Mátyásföldi ősz
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Fábián József
Versek
Mátyásföldi ősz
Koszmós homlok, korpás hajcsimbók,
száraz gaz a falra alélva – csillagidőben
mérve a rabságot kialszod holnapra.
Harsány és foszlott a levelek burája,
életre kelt cirkuszi sátor – hercegi rongyok
mögül incseleg perverz, pőre magányod.
Vak lovat noszogatsz, baktat mögötted,
árnyéka vígabb kóborlásoknak.
Csontszín főkötő a cserjén a pár levél,
ritkás, mint pár szál haj, amit minek,
de dérkezek úgyis mindig kitépnek.