Harmadnap van

Harmadnap van

Nem tudom, miféle bűnt törlesztettem veled.
Talán nem szerettem valakit eléggé, aki szeretett,
vagy ami még rosszabb,
fárasztott a szerencsétlen piszkosul,
de ki tudja már, melyik életemben történt,
és miféle rideg kórság fagyasztotta a szívem,
férfi voltam, nő vagy tudatlanságától gőgös gyerek -
végül is persze mindegy, így is okulok nyilván,
a kiszabott penitencia maradéktalan letöltése
után spontán megváltódom,
nagyjából harmadnapra ,
és átölel a Fény, ami nem kutatja,
hogy a végtelen űrből melyik csillagról szalajtották,
és van-e még karmikus vaj a fülem mögött.
Csak átölel.